Ha őrült barátaid vannak, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy folyamatosan valami őrültség fog történni veled.
Egy csodás tavaszi napon mondjuk mindannyian meg voltunk róla győződve, hogy ezúttal megússzuk a szokásos káoszt! Hát bmeg, most sem sikerült!!! Egész hétközben azon tanakodtunk, hogy milyen hasznos dolgot csináljunk a hétvégén! Egyik csodacuki barátném kitalálta, hogy ugorjunk már ki a hétvégi házikójához hárman, és tegyük picit rendbe az idei nyári szezonra.
Naná, hogy húztuk a szánkat, mert nagytakarítani pont egyikünk sem akart a hétvégén. Valami piálós, asztalon táncolós dologban gondolkodtunk elsőre. De mivel félünk tőle, így nem mertünk ellent mondani neki és elfogadtuk az ötletét. De leginkább azért mentünk bele a dologba, mert tudtuk, hogy evvel a nővel valami tuti fog történni, amin mi évekig fogunk röhögni, így ezt nem hagyhattuk ki. Na jó, a ház amúgy meg picike: 5 lépés előre és 6 lépés balra. Mi hárman is csak élére állva férünk el benne, így tudtuk, hogy pikk pakk kitakarítjuk majd.
Odaérve szembesült vele Cukikánk, hogy a vityillóját körbe nőtte a gaz, azt bizony valahogy meg kéne ritkítani. Na de mivel ő találta ki, hogy ide jöjjünk, ezt majd ő megoldja, ezért mi beosontunk gyorsan a házba, hogy mi majd ott takarítgatunk, mint Hófehérke. (Hátha estére a bányából is előkerül valami jófej 7 tagú társaság)
Az ablakból figyelve persze már nagyon röhögtünk, hogy vajon mivel akarja a susnyást megritkítani? A körömreszelőjével? Mert csak az van nálunk. Vagy körberágja? Egyszer csak kiabál nekünk, hogy átmegy a szomszéd fiúhoz és elkéri a lombvágóját és a probléma meg is van oldva.
Szurkoltunk, hogy a szomszéd fiú ne legyen otthon, mert ez a béna le fogja vágni a saját fejét véletlenül avval a lombvágóval és ezt nekünk végig kell majd néznünk sííírva.
Na de amíg vártunk rá és a lombvágóra, szépen ki is takarítottuk a házat. A nő meg még mindig sehol. Amíg várakoztunk én összeszedtem az összes törölközőt és ketten kimostuk egy rózsaszín lavórban, ahogy nagyanyáinktól tanultuk. És a nő még mindig sehol.
Aztán eszünkbe jutott, hogy mi van, ha át lettünk verve. Ez a nő egy zseni: lehet, minket befogott takarítani, ő meg a szomszéd fiúval páleszezik nagy boldogan. Na, mondom ennek a másik „Serloknak” mellettem, menjünk és járjunk csak ennek utána.
Ahogy igyekszünk a szomszéd háza felé, furi nyöszörgős kuncogást hallunk a levelek alól. Ahogy odaérünk a hanghoz, akkor látjuk, hogy a mi hülye barátnőnk ott kuporog az akna aljában nyakig sárosan. Olyan iramban ment a hülyéje a szomszédhoz, hogy nem vette észre a susnyástól, hogy az aknafedél elmozdult és ő meg egy mozdulattal ebbe beleesett. Olyan sáros volt, hogy csak a foga meg a szeme világított a gödörből. Annyira mély volt az akna, hogy nem tudott kimászni belőle. Hát alig tudtuk kihúzni belőle. Mondjuk nagyon röhögtünk is rajta.
Patakokban csöpögött belőle a sár a házig (meg még ki tudja, hogy mi) Gyorsan be is iszkolt a házba, mikor visszaértünk, hogy rendbe tegye magát, mert így nem ülhet be az autóba. Mi behuppantunk a 3 lépés hosszú teraszkán levő hintaágyba és nagyon röhögtünk ezen a hülyén. Egyszer csak kiabál nekünk, hogy letusolt és vigyünk már neki egy törölközőt. Hogy miiiiit???? Na itt már zokogtunk. Természetesen a röhögéstől.
Ugyanis az összes törölköző egy merő víz, hisz pár perce mostuk ki. Ez a lombfűrészes meg benn áll a tus alatt nyakig habosan. Mégis mivel fog megtörölközni? Papírzsepivel?
Hát ezt a problémát gyorsan meg kellett oldanunk, mert Cukink a sofőr és ha meg kell várnunk, míg rászárad a hab, és fel tud öltözni, akkor holnap este is itt csövezünk az üres házikóban. Na és amikor meglátta, hogy egy piros konyharuhával és egy fél tekercs papírtörlővel érkeztünk a segítségére, akkor annyira röhögött velünk együtt, hogy azt is elfelejtette, hogy ezekkel sosem tudja szárazra törölni magát és órákig fog bmeg habosan ácsorogni a tusolóban.