A világ egyik legjobb dolga, ha az ember lányának vannak testvérei.( a többi legjobb dologról majd később….😋). Nekem van öcsém is, nővérem is és mikor összeülünk, nagyon sokat röhögünk a gyerekkori, csáléfrufrus sztorikon.😂
A nővérem és köztem csak pár év különbség van, ő is épphogy elmúlt 29 😆😆😆. Így aztán sokat voltunk együtt, sokat vigyázott rám. Egy alkalommal Anyukának be kellett mennie a munkahelyére, ami 2,6 percre volt tőlünk és kb 4 perces dolga volt odabent. Gondolta otthon hagy minket, hisz ezalatt az idő alatt nem tudjuk felforgatni a világot. Hát dehogynem!!!!!! Már akkor is nagyon jók voltunk ebben 😂😂😂
Anyuka elfelejtette, hogy odahívott valami szerelőt délelőttre. Naná, hogy akkor érkezett, mikor ketten voltunk otthon. A kopogásra kikiabáltunk nagy bátran, hogy KI AZ ? Pont úgy, ahogy a szüleink tanították, hisz idegeneket nem szabad beengedni. Erre a gyanútlan pali válaszolt: A SZERELŐ. Mi ezt egy picinkét félreértettük és úgy hallottuk, hogy azt mondja . A BETÖRŐ! Na akkor mindketten berittyentettünk, már nem röhögtünk annyira.😆😆😆
De feltaláltuk magunkat, hoztunk egy konyhakést, amit leraktunk belül a folyosón az ajtó elé, gondoltuk, ha bejut a betörő, majd jól megijed és elmenekül.😂😂
Megnyugodtunk, hogy a veszélyt elhárítottuk így a legnagyobb nyugalomban bementünk a gyerekszobába játszani. Nekem támadt egy elmeroggyant ötletem, hogy én biza szeretnék felülni a szekrény tetejére. 😂😂😂. Az én drága testvérem rendes nővérként segített a kis hugicájának és pillanatok alatt ott ültem nagyképűen a szekrény tetején. Imádtam. Röhögcséltem jobbra-balra.🤣🤣🤣
Kis idő telt csak el, miután szóltam, hogy szeretnék lemászni, mert meguntam (de igazából féltem a magasban, csak azt nagy ovisként nem mertem bevallani🤣🤣🤣 )Egyedül persze ez sem ment, megint kellett a nővérem segítsége.😂😂Itt már viszont Ő úgy döntött, üldögéljek még egy kicsit, olyan cuki vagyok odafent. Na akkor én már nem röhögtem. Ő igen!!!!😂😂😂
Anyuka ekkor ért haza. Idilli kép fogadta: a lépcsőházban a szerelő a lépcsőn ücsörgött bánatosan amiatt, a gyerekek nem engedték be. A lakásba lépve a nagy kés ott pislogott a földön, én fent bőgtem a szekrény tetején, a tesóm meg szerintem valahol kuncogott a sarokban😂😂
Nem tudom, mennyit ülhettem ott, lehet csak 10 percet, de lehet, hogy heteket.Nem emlékszem, ovis voltam😂😂😂😂(jesszus, lehet még most is ott ülök)🤣
A nagy ijedtségre való tekintettel kaptam egy szép cipőt. Szerintem valami lakkos kopogós lehetett (cipővel már akkor is le lehetett venni a lábamról).Annyira tetszett, hogy abban jöttem el az áruházból és a családi mendemondák úgy tartják, hogy abban is aludtam 😂😂😂😂
Jesszus, azóta is ezt csinálom az új cipőkben 😂😂😂