A csend jesszus de jó !!! Sok mindenre ráébreszti az embert. Legutóbb nekem is jött a felismerés: mióta a gyerekek kirepültek, csend van a lakásban, kellene valami hangzavar. Mondjuk ezt tovább gondolva arra is rájöttem, hogy nincsenek is gyerekeim. 😂😂😂
Na, nincs itt hülyéskedés, beszerzek egy háziállatot, aztán majd az csinálja a káoszt nekem itthon gyerek helyett. De milyen állatka legyen? A madaraktól félek, a delfinhez nem elég nagy a kádam, az oroszlán ennivaló adagjához meg a pénzem nem elég…. és ha a kezemből eszik, akkor a lábamból is fog a hülyéje.😂😂😂
Hosszas gondolkodás után rájöttem, hogy nekem kutya kell. De nem bízom a dolgot a véletlenre, hisz profi vagyok: kiképzem magam előtte kutyatartásból. Elmegyek a legjobbhoz: meglátogatom a nővéreméket, akiknek van 3 kutyusa. Na ott majd megtanulom, hogy mit, merre, hogyan. Szerintem a legjobb tanítókat fogtam ki: óriás és törpe schnauzer és egy vizsla. Chilli, Zizu és Müzli.❤️
Nagy izgalomban érkezem hozzájuk, teljes őrületben várom, hogy mit fogok tanulni. Ahogy belépek a kastélykertbe, máris rohan felém mindhárom kutyababa. Ezt imádom! ❤️ Még akkor is, mikor az óriás elém érve sem fékez le: lendületből ugrik rám örömében. Így első körben azt tanulom meg tőle, hogy hogyan kell tarkóst ugrani a bokorba. 😂 2x annyi kiló, mint én, naná, hogy a susnyásban fekszünk mindketten pillanatok alatt. A többiek nagyon röhögnek rajtam, én nem értem a meglepetésüket, hisz minden találkozásunkkor ez történik. Sebaj, feltápászkodom. Frizurát megigazítom, kiszedek belőle egy fél lombkoronát és rendben is vagyok.😀
Aztán találok a földön egy teniszlabdát, na gondoltam, ezt most úgy elhajintom, mint a szél. Emlékszem én az iskolai kislabdadobásokra és jó is voltam belőle (úgy emlékszem), menni fog ez. Én itt most virítani fogok, akkorát fogok dobni, hogy az őspark túloldalán fog ez a labda landolni. Hát NEM igazán sikerült a produkcióm!!!😂😂😂 Annyira nekikészülődtem, hogy a labda kiesett a kezemből és pontosan a lábam elé pottyant. Konkrétan dobtam 6 cm-t. 😜Most is röhög körülöttem mindenki. A kutya felnéz rám, és ezt mondhatja magában: ez hülye😂😂😂😂😂
Meguntam a zsonglőrködést, azt gondoltam, hogy itt az ideje egyet sétálni. 11 hektáros ősparkban vagyunk, itt aztán lehet gyalogolni. Mondjuk megint a 15 cm-s tűsarkúmban vagyok, de itt most séta lesz akkor is. Mire végig sétáljuk a parkot, szerintem én is megtanulom a labdát visszahozni a fogammal. 😂 Most a törpe kutyát bízzák rám, gondolják, vele nem kötök ki a patakban esetleg szinkront úszva. (Én azért nem vagyok erről meggyőződve). De sétálunk szépen: én a pici Zizuval, a nővérem pedig az óriás Chillivel. Teljes a nyugalom. Müzli baba valahol a háttérben száguldozik szokás szerint.
Egyszer csak a távolban feltűnik egy tyúk. Szegény nem tudta elolvasni a kapu melletti táblát, hogy ő biza betévedt egy magánterületre. Engem annyira ez nem zavart. Nagyon mesélek valamit, lekötöm a testvérem figyelmét. Ő nem vette észre a betolakodót, annyira rám koncentrált. Na de az óriás kutya! Ő biza észrevette. És, mint egy jó házőrző, megindul az „idegen” felé. Konkrétan 200-s sebességgel. A meglepett nővérem pedig röpül a kutya után, mint a Frakkban Károly bácsi. Ő most egy Károly néni lett.😂
Kiszabadítja gyorsan a csuklóját a pórázból, mielőtt tőből kiszakad a karja. Én a törpe kutyussal állok a fa alatt, pislogunk és úgy emlékszem, hogy még mindig mesélem az elkezdett történetem . Az óriás kutya eltűnik a bokorban a tyúkkal. Pár pillanat múlva néhány tyúktoll felröppen a levegőbe. Na akkor már én is gyanút fogok, hogy lehet, hogy baj van.
Egyszer csak a kutya érkezik a bokorból. Diadalittasan sétál felénk szájában a szegény tyúkkal akinek már lóg a feje. Ezt a harcot a pipkó elbukta.
Megszeppenünk. Állunk megdermedve a fa alatt. A kutya teljes nyugalommal elsétál mellettünk, mint egy „princsipessza”. ( végül is kastélyban él) A konyha hátsó ajtaja felé sasszézik és leteszi a zsákmányt az ajtóba…. A séf kijön a hangzavarra, meglátja a pipkót a földön és meglepettségében csak annyit kérdez: ez meg mi a f…ax? Hmmmmmm. Na most ilyenkor mi van??? Nem lehet mit tenni, itt most akkor tyúkhúsleves lesz ebédre😋
A keresztfiam persze megkereste a pipkó gazdáját, hogy kártalanítsa, de a nénike azt mondta: ez a kóbor tyúkok sorsa….és jó étvágyat kívánt!
Hát a kiképzésem leves evésbe torkollott aznap. Azt hiszem ezt a kutyaprojektet azért még átgondolom. Lehet jobb, ha nem lesz kutyám. Még a végén összefogja az össze tyúkot a folyosómon.😂😂😂
Így kezdésnek vettem egy aranyhalat. Feketét ! A neve: BELFEGOR: Na az aztán csinál majd nekem hangzavart a lakásban gyerek helyett, ahogy az eredeti terv szólt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!😜
Tanulság: Sose legyél kóbor tyúk, mert átharapják az artériád pillanatok alatt!!!!😂